Állótábor – Cikolasziget

            Indulás, bepakolás, kisbusz, tréler – akkor Berecz Pali. Kaposvár – Cikolasziget. Konvoj. Meg néhányan saját kocsival. Mert nem mindenki egyszerre. De azért odaértünk. Lepakoltunk. Mindent. Berecz – el, mi maradtunk. Akkor még azt hittük. Nem maradtunk! 

Előtte bejártam. Kemping, fizetni kell. Az nekünk tré. Nem fizetünk! Úgy hittem. Kempingtől jobbra – semmi. Balra, úgy 800 méterre hely. Jó placc. Nekünk. Elég hely a sátraknak, mindennek. Igaz, szűken! Ez jó lesz. Az lett! Bejárásról vissza. 

Pavilonállítás – hogy is kell? Megvan. Minden OK! Kis sátrak is. Főzés, előkészület, kaja. Ránk szakadt az este. Nem baj, holnap folytatjuk. Holnap lett. Folytattuk. Ho-Shi-Min- ösvény a dzsinzsásban. Tőle balra tuti hely. Budinak jó lesz. Elvittük a hordozhatót. Ásás, gödör. Fölé nejlon, hogy faxolás közben ne ázzunk. Minden OK. Utolsó kötél, hogy tartson a buditető. Kiabálás a tábor felől: 

-        Sami! Gyere! – keresnek. Mentem. De minek…

A tábor előtt három morcos. Itt nem lehet. Miért? Védett terület. Had lehessünk! NEM! Reggelig takarodjunk, rendőrrel jön. Hivatal emberei el. Mi még nem. Tanácskozás, mi legyen? Szállító visszament. Itt három kocsi. Kevés. A cucc sok. Nagyon. Hosszú, nehéz, nem fér be. Kenuban? Abban. Máshogy nem lehet! Előtte – felderítés. Mint a harci alakulatnál. Kemping. Hol van valaki. Óra múlva van. Mennyi? Mondja. Sok. Alku. Megáll. Elmondjuk, hogy jártunk. Fele lóvé – fele ember. Ok? Nemigen!... Fele pénz, kicsit több ember. Így megy. Mi is vissza. Még a fát is venni kéne. Lebontunk. Összepakolunk. Kenuban a vízen is. Benne a bogrács. Állványostól. Közben esznek. Nem eveznek. Odaérünk. Mindent ki. Mindent újra felállítani! Azt nem, mert elfáradtunk! Fa tényleg nincs. Hát veszünk. Többletpénzt szedünk. Kenuk a parton. Egy kupacba mindent! Na, azért annyira nem. Sokan vannak. Tusoló a gát túloldalán. Sebaj. Meg a WC is. Villany nincs. Aggregátorunk van. Villanyunk van. Irigyünk is. Pavilonban villanyfény. Töltők – tölthetők. Nekem sokat kell. Telizek. Ezerrel. Túl sokat is. Kaja, főzés. Csinálják. Kóstoló. Sam a telin. Pedig a csapat jó. Aztán jönnek mások is. Egy napra, egy éjszakára. A kempinges nem tudja követni. Mi sem. Mindegy, felezzük! Szomszéd tábor, nagy fatörzset. Még este is fűrészelik. Kis fűrésszel. Nem megy. Feladják. Elkérjük. Kinevetnek. Szenvedjünk mi. Szenvedünk. Kocsi hátuljából elő. Stíl. Motoros. Kettő perc. Aprófa. Most szomszéd szenved. Mi tüzelünk. A fa végig kitart. Nagy túrák. Kis zegzugok. Szép helyek. Kicsi és nagy zúgók. Izgalmas. Azért nem Cersak! Nem is baj! Kis ösvények a vízen. Jó helyek. Gyaloghidak, bedőlt fák. Nagy Duna. Átemelés. OK, megérte! Hallépcső. Közepesen tiszta víz. Ki a nagy Dunára is. Jó kör volt. Óriási kenyerek. Sörök. Hangulat. Éjszaka eső. Nem baj, van pavilon! Nem ázik be? De igen. Jobban esik. Már nincs száraz hely! Víz a mederben. Víz a sátrak előtt. Között. Bennük. Víz mindenütt. Csak a kannákban nem. Éjjel, minden elázott. Mindenki fent. Árkokat ásunk. Elvezetjük. Árkok a táborban. Eső elállt. Fotók, térdig vízben. Na jó, ebben van egy kis necc! Reggel kempinges: Ki temeti be? …???! Mi sem tudjuk. Na jó! Reggel a sárban. Lassan szárad. Sami telizik. Megint? Nem. Még mindig. Rágyógyult a fülére. Nem beszámítható…Vége. Fizetni kell. Bevalljuk. A felét. Majdnem. Ha csak ilyen kevesen voltunk, miért kellett ennyi sátor? Amikor itt voltak. Itt maradt. Hazudunk, mint Fecó! Nappalra. Vártuk a Palit. Pali nem . Vagy mégis? Na végre elindul. Később. Már később van. Jóval később van. Pali még nincs. Közbejött valami. Sokkal később van. Már elindult. Mi is,majdnem. Összepakolva. Kupacokban a motyó. Várunk. A területünkön már sások. Ez már sok. Nekünk is. A várakozásból…! Újabb tel. Úton. Mint Jack Kerouac könyve. Késő lett Délután. Már estefele. Ideért. Pakolás. Indulás. Utazás. Alvás. Kaposvár. Újra pakolás. Végre, minden rendben. Elmúlt, vége.