Életben maradni!

2007. Pünkösd

Vártunk… és vártunk… és végre felvirradt az indulás napja. Olyan volt, mint lenni szokott: napos, meleg. Sőt, forró, tikkasztó. Ez nem gyanús.

Szereztünk zsír tuti uti- futit. Ez már gyanúsabb, mert lett.

Szereztünk plusz embereket. Ez kevésbé gyanús, mert mindig jönnek újak. Szereztünk plusz kenukat a plusz embereknek. Simán ment. Ez nagyon gyanús. Elindultunk, ahogy lenni szokott. Ez nem gyanús.

Aztán megérkeztünk, ahogy lenni szokott: sátrat vertünk, vacsit főztünk, nem gyanús.

Van vacsora tűznek, földnek, levegőnek. Ez nem gyanús.

Nincs vacsora víznek. Ez sem gyanús, csak nagy hiba!

A Mura tiszta, átlátszó, hőmérséklete: fürödhető. Ez már gyanúsabb, mert máskor hideg, árad. Szúnyog sehol: nagyon, nagyon, nagyon gyanús.

Esőfelhő nincs: nagyon gyanús. Énekelünk, lepihenünk. Csobog a vízesés, alig alszunk.

Reggel is süt a Nap. Gyanús. Sehol egy felhő: gyanús. Bepakolunk, elindulunk, de nem úgy, mint máskor: mentőmellényt mindenkire! (Hati Vadi abban született…)

Aztán jött az akciófilm: Életben maradni!

Egy rém rímes túra

Innen versben írom már,

Mit tett a Mura Cersaknál.

Húztunk egyet, kettőt, hármat,

négyet, és még egy-kettőt…

Vitt a víz, mint egy amatőrt.

Regősben szökőkútból,

Táltosban hullámtól,

Úszó-medence alakul.

Jön a zúgó, morajló szakasz.

Regős billen, majd visszaáll,

-Elsüllyednek! Így szól Sámán,

és Regős megadja magát.

Mura legyőzi Sambá kis csapatát.

Nyakig vízben Hajni, Kinga,

Ilona, és Zolika.

Kis Szücsi is ugrott éppen,

de kormányoz még Papp Laja.

A végsőkig kitart,

ám ugrik ő is a ládával.

Parton sírás, zokogás,

úszik a papucs, és minden más.

Száz csomagot százegy felé hajt,

A Mura tette ezt a nagy bajt.

Úszik egy méh is, vagy egy ész?

Nem is más az, mint a méhész…

- A másikból kipakolni,

indulás gyorsan evezni!

Így a fiúk, és futnak már,

Ez a Mura Cersaknál.

Gyárudvarra beszaladunk,

Segítségért kiáltozunk.

Fél óra, és lett kocsi,

Hamar utánuk indulni!

A partról kiáltozunk:

-Mindannyian megvagyunk!

-Kössetek ki, nincs tovább út,

hagyjátok már azt a kenut!

Visszaérünk, pakolunk,

Mert két víz közé szorultunk.

Nem is két víz, három az,

Egy viharfelhő riogat.

Aki tud, az pakol,

Ez a helyzet a pokol.

Van aki csak vedel, iszik,

pihen, bunkón beszól, alszik.

Női napozón az őrség,

Dokit elvitte a rendőrség.

Visszahozzák, de nem tud mást,

Ő is javasolja a várást.

Megérkezik a Regős,

A vízben vontatja egy hős.

- Végig hittem, bíztam benne…

Így szól a méhész gyereke.

Megérkezik Sambá, s Gábor,

Lassan teljes lesz a tábor.

A busz is útra indult már,

Messze van a magyar határ…

Minden jó, ha jó a vége,

Mára megvolt ez a lecke.

Bár nem tudtuk előre,

Tanultunk rendesen belőle.

A víz tehát az ember ura,

Megjött a busz, viszlát Mura!

Felpakoljuk a Regőst,

Összeszedjük a többi hőst.

Örömkönnyek, ölelkezés,

Ezért megérte az egész.

Bár a Balaton nem folyik

A buli azért folytatódik.

Jól sikerül a csilis Papp,

Ebből mindenki duplán kap.

Helyre áll a régi rend,

Egy esőfelhő megjelent.

OPC-vel minden más,

Beindul a lángos-gyár.

Úszunk, eszünk, gyilkolunk,

És lassan haza indulunk…

Tutu